A Nagykönyvtár – A gyűjtemény a XX. században és napjainkban
- Júl. 02.
1902-től 44-ig több könyvtárosa is volt a gyűjteménynek. Horváth Cyrill után Harsányi István lett a gyűjtemény gondozója. Az ő nevéhez fűződik a több mint 2000 kötetes kézirattár rendezése. Gulyás József 1928 és 44 közt volt a könyvtár igazgatója, több tanulmányt készített a főiskola és a könyvtár történetéről. Mire átvette a főkönyvtárnoki posztot, a gyűjtemény nyomtatványainak száma meghaladta a 75 ezret, unicumainak száma pedig a 150-et.
Szerencsére a nagykönyvtár a II. világháború során nem sérült meg, az az állományrész azonban, amelyet a legértékesebb könyvekből válogatva Budapestre szállítottak megőrzés céljából, sajnos az oroszok kezébe került. Mindmáig Nyizsnij-Novgorodban találhatóak ezek a könyvek, köztük pl. Lorántffy Zsuzsanna Bibliája, noha az utóbbi években számos próbálkozás történt már visszaszerzésükre.
1952-ben megszűnt a Református Kollégium, az állam gimnáziumot tartott fenn épületében, s csupán a nagykönyvtárat, levéltárat, múzeumot, adattárat hagyta – Tudományos Gyűjtemények néven – egyházi tulajdonban. A Gyűjtemény vezetője Újszászy Kálmán lett, akinek köszönhető, hogy a gyűjtemény állománya ebben az időszakban is sokat gyarapodott.
1985-ben Cs. Szabó László hagyatéki könyvtárát, ami mintegy 11 ezer könyvtári egységből, majd 1000 folyóiratból, katalógusból állt, megkapta a sárospataki nagykönyvtár. Ez a könyvtár ma a Repozitórium épületében, különgyűjteményként kutatható.
Az 1990-es évek derekától, Szentimrei Mihály vezetése alatt megkezdődött a könyvtár számítógépes feldolgozása is. Szakrendben, a könyvtár céljának megfelelően előbb a vallási, egyházi tárgyú munkákkal kezdődött a feldolgozás. Az elektronikus katalógus ma már több mint 37.000 rekordot tartalmaz.
2000-től a könyvtár új olvasótermekkel bővült, ahol a korábbinál sokkal több dokumentum érhető el már szabadpolcon. Külön teremben kutatható az egyházi, vallási irodalom, van egy általános és egy folyóirat olvasó szoba. A levéltári és adattári dokumentumok az épület földszintjén lévő kutató helységekben használhatók.
***
Aki ma beiratkozik a Gyűjteményekbe, rá kell jönnie, hogy nem egy könyvmúzeumba, hanem egy élő és minden tekintetben korszerű, jól használható gyűjteményben kutat. Nem kölcsönző könyvtár, de az olvasótermekben bármilyen könyvet ki lehet kérni, legyen az régi vagy új. Diákok, híres és nem híres emberek ma is szívesen látogatják a gyűjteményt, illetve hagyják saját könyvtárukat Gyűjteményekre, ezáltal nemcsak gyönyörű terme, de a kötetek sokasága miatt is lenyűgöző a Sárospataki Református Kollégium Tudományos Gyűjteményei.
Állomány
Profiljának kialakulásában döntő tényező volt, hogy az ország oktatás-, nevelés- és művelődéstörténetében számottevő iskolai könyvtárként gyűlt. Az állomány összetételét árnyalta a sok adományozó és hagyatékozó változatos érdeklődése és szemlélete. Tervszerű szerzeményezési programját sokáig csak az iskola szükségletei határozták meg. A 18. század végétől azonban már nemcsak tükrözte az iskola szellemét és tudományos igényét, hanem annak tevékenységére alakító módon és serkentően hatott. Tudatosan törekedett a magyar nemzeti kultúra értékeinek, a felső-magyarországi tájak életének, történetének, irodalmának nyomtatott és kéziratos dokumentumai gyűjtésére és őrzésére. Bár mind a rég, mind az új természettudományos szakirodalomból is eléggé jó anyagot mondhat magáénak, mégis a gazdag hazai és külföldi protestáns teológiai és egyházi irodalom mellett az állomány nagyobb részét, 70-75%-át filozófiai, társadalomtudományi, művészeti, nyelvészeti, irodalomtudományi, földrajzi és történeti művek alkotják.
Katalógus
A Nagykönyvtár állományát egyelőre hagyományos, de jól használható nyilvántartó és feltáró apparátusai teszik kutathatóvá: helyrendi leltárkatalógus, betűrendes szerzői névkatalógus, bővítve a címekben szereplő személy- és földrajzi nevek külön céduláival, valamint egy ETO szakkatalógus. Az irodalomtörténeti tanulmánykötetekben és folyóiratokban található tanulmányok cédulái az írók és költők betűrendjében kerülnek berakásra. Az 1990-es évek második felétől épül a Nagykönyvtár számítógépes katalógusa. Mivel a könyvtár elsődlegesen egyházi könyvtár, elsődlegesen a 2-es főcsoportba tartozó (vallási, egyházi munkák) számítógépes feldolgozása indult el. Jelenleg mintegy 40.000 rekord található ebben a katalógusban. A Kézirattár Anyagának helyrendi kötetkatalógusa és betűrendes szerzői névkatalógusa van. Hasonló az apparátusa a Kézirattár két önálló részlegének, az Analekta-tárnak és a Levelestárnak.
Folyóirattár
Önálló betűrendes, a meglévő évfolyamokat, számokat regisztráló címkatalógusa, az Iskolai Értesítők Számának szintén önálló földrajzi, ezen belül az évfolyamokat rögzítő iskolai névkatalógusa van.
Kisgyűjtemények
A Nagykönyvtár két kisgyűjteménye közül a Gyászjelentés-gyűjtemény a gazdagabb, nagyjából 20 ezer darabból álló anyaga a családnevek betűrendjében, dobozokban tárolódik. A nagyságrendben tárolt Térképtár egységeinek használatát betűrendes helyrendi, ezen belül időrendi cédulakatalógus segíti.
